Köszönöm megtisztelő hozzászólásaikat.
Kívánok dr. Túri Gábor Úr munkájához jó egészséget. A legmagasabb áldás kísérje tetteit.

Válasz

üdvüzlöm minden elismerésem az őné sok ilyen orvos kellene aki igy gondolkodik mind ön .a szeretet a legfontosabb mindenek elött.MINDEN JÓ KIVÁNOK ÖNNEK.SZERETTEL DOKTOR ÚR!Judit

Előzmény

Válasz

Mielőtt hozzászólnék ehhez a bejegyzéshez, amely a betegségek holisztikus okaival foglakozik, szeretnék bevezetesként egy előzetes megjegyzést tenni.
Minden orvos máshogy gyógyít.
Ezt azért mondhatom ki ilyen bizonyosan, mert én is orvos vagyok, és idestova a magam 64 évével orvosi karrierem végéhez közeledek, így elég tapasztalattal rendelkezem.
Sőt életem egy részében Magyarországon, az azt követő negyed évszázadban pedig Németországban gyógyítottam ill. gyógyítok. Vagyis VAN összehasonlítási alapom.
Tehát – mint mondtam – minden orvos máshogy gyógyít.
Igaz, hogy ezt igyekeznek a mai “modern világban” egységesíteni, vagyis bizonyos elfogadottnak tartott metódusok kötelezővé tételével a gyógyítást előírásokkal szabályozni, de mégis, a szabad-gondolkozású orvosok bátran, más módszerekkel is gyógyítanak…
Ez így helyes.
Mert azok, akik egységesíteni akarják az orvostudományt, azok anélkül, hogy ezt észrevennék lemerevítik azt, és ezzel egy zsákutcába kormányozzák.
És – sajnos – ez a mai, modern orvostudomány már bizony jelenleg is ebben a zsákutcában található.
Abban a zsákutcában, ahol csak az anyagi a fontos, vagyis ahol csakis a materiális megközelítés az egyetlen elfogadott metódus, ha betegségekről és azok gyógyításáról beszélünk.
Ennek a metódusnak a célja a mérhetőség…
Amikor is igyekeznek minden betegséggel kapcsolatos tünetet, jól reprezentálható, objektív módszerrel “megfoghatóvá” tenni.
Vagyis eltörölni a szubjektív megfigyelést, az egyedi, talán máskor meg nem jelenő tünetek és jelenségek tucatjait.
Ennek a módszernek pedig nincs más a mozgatója, mint az, hogy statisztikákat készíthessünk, amelyek segítségével meghatározhatóvá válik az, hogy mennyi gyógyszerre, mennyi orvosi műszerre, fecskendőre stb. lesz a következő évben szükség… Ez pedig elengedhetetlenül fontos a gyógyszergyárak és az egészségügyre épült (rátelepült) gyárak részére. Tehát a figyelmes olvasó láthatja, hogy itt a háttérben a pénz, a profit áll, amely mindennek a mozgatórugója…
Így és csakis emiatt érthető, hogy miért ebbe a materiális irányba “fejlődött” vagyis terelődött az orvostudomány az utóbbi 1-2 száz évben… Mert ugyanis ez hoz pénzt, míg a másik, nevezzük akár “holisztikusnak” vagy alternatívnak, vagy esetleg lelki-szellemi gyógyászatnak, az bizony egy fia dollár hasznot sem hoz a nagy multinacionális cégeknek…
Hiszen ott “csak “ két ember áll egymással szemben. Az orvos (a gyógyító) és a beteg.
Tehát bátran odakiálthatjuk mindenkinek, aki az ember, a betegségek és azok gyógyításának a szellemi-lelki és testi hármasságában kételkedik, hogy nincs igazuk. Igenis van létjogosultsága a leki és szellemi gyógyászatnak is (természetesen karöltve a mai orvostudomány egyes hasznos eredményeivel)
Ezt finoman és jól kiforrott érzékkel kell megközelíteni és adagolni. Hol több lelki, hol több szellemi, hol pedig több testi, materiális módszert kell alkalmaznunk.
Így – mivel minden ember más, és így minden betegség is más – minden páciens esetében más és más gyógyítási metódus szükséges!
Ezért LEHETETLEN egységesíteni az orvostudományt, és előírásokkal lemerevíteni az egyes betegségek gyógyítását – ugyanakkor annak nem betartása esetén pedig műhibáról, vagy kuruzslásról beszélni!
E témával kapcsolatban már több írásom is megjelent, de itt nem célom ezeknek a megemlítése, mert nem a reklám miatt írok most… De azért mégis engedtessék meg, hogy az egy két éve megjelent könyvemből idézzek, amely jól mutatja, hogy Késmárki László megközelítése helyes…
De mindenki végezze a maga munkáját a maga módszerével és lelkiismeretével. Ezért kiegészíteném mindezt a magam élettapasztalatával és orvosi munkám alaptézisével.
Ennek alapja az egykori ősi magyar gyógyítás-tudomány, amelyet sok-sok száz évvel ezelőtt a táltosok űztek, akiket URUSOK-nak neveztek és akiknek a munkáját a későbbi “egyetemi tudomány” lejáratta és KURUZS-lónak nevezte. Majd ezek nagy többsége a máglyán végezte…. Ez a magyar lelki beállítás jellemezte közel fél évszázadon keresztül – úgy itthon, mint külföldön – az orvosi tevékenységemet, amely mindenkor a betegek javát szolgálta és igyekszem, hogy ma is szolgálja.



Részlet :

« … Aztán lassan, egyikünket hamarabb, másikunkat később, de végül is elér bennünket egy hirtelen ránktörő felismerés…
Ez a felismerés aztán, belsőnkben megbújva, lassan szinte észrevétlenül megindít egy érési folyamatot… Egy érési folyamatot, amely bennünket az igazság felismeréséhez vezet.
Ez a felismerés pedig az, hogy az általa befolyásolni és uralni vélt környezetében, semmit sem ő, a személy, hanem csak is a PÉNZ URAL és MOZGAT.
Ez a felismerés természetesen egy megrázkódtatás a számára, különösen akkor, ha a véletlen folytán ez a szükséges pénz már nem áll a kellő mennyiségben a rendelkezésére.

Az ezt követő természetes passziv beletörődés után, tudatosul benne az is, hogy a társadalom számára sem ő, az EMBER a fontos, hanem csak az általa termelt pénz.

Majd így ebben a tudatban telnek el ismét hónapok vagy esetleg évek, míg egyszercsak, mint egy villámcsapás felismeri, hogy az eddig általa véletlennek hitt események mögött, amelyet mindeddig csakis és kizárólagosan a pénz által mozgatottnak hitt, mégsem ez, hanem valami más, éspedig valójában egy mélységesen hatalmas spirituális erő működik.
Ez az, ami ténylegesen mindent irányít és meghatároz, úgy bennünk, mint a környezetünkben.

Ezt a sprituális erőt, úgy kell szemlélnünk, mint egy mindenütt jelenlévő energia fajtát, amit nevezhetünk egyetemes energiának is, de az a régi kifejezés is jól illik rá, hogy isteni Szellem…

Mindezidáig a modern, technikailag magasan fejlett társadalmunk erről az energiáról nem vett tudomást, létezését tabuizálta és ha meg is említette, akkor rögtön az ókori magaskúltúrák mesés, vagy a vallások misztikus világába igyekezett visszaszorítani.
Végül mindez odáig fejlődött, hogy hosszú ideig még az is a nevetség tárgyává tette ki magát, aki egyáltalán erről a témáról értekezni próbált.
Pedig - ha nem is hosszú ideje - de ma már biztosan tudjuk, hogy ez az ERŐ valóban létezik, sőt azt is, hogy tőlünk emberektől függően változtatható és irányítható.
És ami a számunkra a legnagyobb meglepetés, hogy ez az irányítható ENERGIA a mi pozitív érzéseinkre, vagyis a szeretetre reagál.
Arra a szeretetre, amely – mint azt már e könyv előző fejezeteiből tudhatjuk - a víz, a lég, a föld és a tűz mellett, a mi magyar “öt-elem rendszerünk” ötödik alkotója…

Ennek tudatosulása bennünk az első lépés, ami a valódi szellemi érésünkhöz vezet.

… és ez az előbbi felismerés volt a fő ismertetőjele a magyarok ezer évekkel ezelőtt már létező
“fehér-mágiájának”.
E mágia fő jellemzője pedig az volt, hogy nem tehetett és nem okozhatott károsat és rosszat.

Nagyon nehéz ezt a fogalmat, hogy „mágia”, ismét az őt megillető rangjába visszahelyezni.
Tudniillik, a tőlünk nyugatra élő nemzetek, az idők folyamán egy leértékelő, un. pejoratív jelentést fűztek ehhez a szóhoz, ami így az ő világukban, varázslót, szemfényvesztőt és sokszor akár még csalót is jelentett.

Ez megint csak azt mutatja, hogy a nyugati, indogermán kultúra, beleértve a keresztény Egyházat is, soha sem értette meg és soha nem is fogta fel, ezen ősi tudásnak a jelentőségét, amit ezek a mágusok - a germánok nyelvén MAGI-ERek - képviseltek, és amely tudáskincset az Európába visszatérö MAGY-ER, vagyis magyar népcsoport hozott az ókori Keletről, ide a kontinensre...

És amit valaki nem ért meg- azt a tapasztalat szerint - kigúnyolja, értékét lefokozza és végül is megsemmisíti...
Hogy történhetett mindez?

Az ok, az egyszerű és kézenfekvő.
A X.század középkori Európájában a kultúra és az életszinvonal, sokkal alacsonyabb szinten volt, mint a Kárpát-medencében. Így érthető, hogy ezeknek a mágusoknak a gyógyitásai és egyébb tettei, ezen lakosság szemében, a varázslással jelentettek egyet.
Pedig a valóságban itt a szemfényvesztésnek semi szerepe sem volt, hanem ezek a mágusok egy másik kultúra, sokkal magasabb tudományos szintjéről érkeztek és tetteik is ennek megfelelőek voltak.
És ezt a szintet, a mai tudomány ismét felfedezte és a neve: QUANTUM-FIZIKA .

Ennek a tudományágnak az ősi és egyben utolsó képviselői voltak ezek a mágusok, akiknek ismeretei az emberiség egykori és már rég elsűlyedt időszakából származtak. Azt a hallatlanul nagy tudást képviselték, melynek gyökerei sokkal régebbiek, mint a régi mezopotámiai és az óegyiptomi kultúra, mert e két utóbbi is ezen ősi gyökerekből táplálkozott.
Ez volt, a már feledésbe menő ATLANTISZI és az emberiség legrégibb múltját képviselő, csodálatos MU-CIVILIZÁCIÓ, amelyek írásos nyomait, úgy az ógörög íróknál, mint az egyiptomiaknál megtaláljuk.

Tehát ezek a mágus papjaink, akiknek sajátos világképük és életbeállítottságuk volt, akkoriban, vagyis a X.században és előtte, a többi európai nép számára, egy egészen idegen és egy teljességgel érthetetlen világrendet képviseltek….”
……
……
« …. de akárhogy is volt, a tény az, hogy léteztek ezek a mágusok, akiktől a hivatalos egyház nemcsak tartott, hanem akiktől hatalma elvesztését is féltette.
Ezen utóbb említett okból értelmezték is át ezeket az említett Legendáriumokat, és később emiatt rendelkezett úgy a középkori Vatikán, hogy ezeket a mágusokat az egyház erejével el kell tüntetni.
Ezt meg is tették, és ha ez máshogy nem ment, akkor a tűz erejével, mert végül is máglya halálra ítélték őket… (1)
Ezekről a mágusokról írt bővebben Fehér M.Jenő, aki mint domonkos-rendi szerzetes, betekintést kapott a XII.sz-i magyarországi mágusperek jegyzőkönyveibe.

Igy tehát az Egyház tevékenységének köszönhetően terjedt el az európai kontinens nyugati felén, a mágusokról alkotott, bizony negatív kicsengésü, “varázsló” értelmezés is, holott ők egy ősi kultúra utolsó képviselői voltak...

Mi tehát az a bölcsesség amit még ma is eltanulhatunk ezektől a mágusoktól?
E mágusaink számára ebben az időben még általánosan ismert volt, hogy mi emberek, a mi egyéni, belső világunkba zárva, a külső világból, vagyis az ezt átszövő spirituális energiából semennyit sem tudunk magunkhoz venni, amiért is ezt az energiát – a megszokott módon - egy másik embertársunktól vesszük el, önzően és a legnagyobb természetességgel…

Valójában ehhez mindig és mindenkor hatalomra, folytonos erőszakosságra van szükségünk, amelyek pedig az idők folyamán, társadalmi tanulási folyamatok és egyébb beidegződések révén, aggresszióba torkolnak.
Ez az oka a hatalomvágynak, mások leigázásának és később, másodlagosan ez lett a fő oka, a mára már mindent irányító PÉNZ létrejöttének is.

A PÉNZ, mint fogalom, lassan elvesztette az árúcserében betöltött szerepét és a hatalom eszköze lett.
Ezáltal vált lehetővé az idők folyamán, mások anyagi kifosztása is, ami végeredményben
“energia-rablást” jelent.
Figyeljük csak meg! Szinte minden ténykedésünkben az ösztönöz bennünket, hogy valamit megkaparintsunk valakitől, éspedig lehetőleg ingyen vagy egész olcsón.
Így a másikat becsapva, az általa produkált valódi munkaértéket vagyis az árú árát, (tehát azt az energia mennyiséget, amit ő a tárgyba fektetett) azt mi olcsóbban szerezzük meg.
Ez az, ami által rögtön megelégedett örömérzésünk lesz, ami által viszont így, saját energiaszintünk gyarapszik, ez pedig ugyanakkor a vélt hatalmunkat fogja növelni…

Ezek után végül is láthatjuk, hogy csak azok akik elég aggresszióval és hatalomvággyal rendelkeznek, képesek e társadalomban SIKERT elérni, miközben így a másikat elnyomják, lenézik és kihasználják.
Így belátható, hogy valójában nem is a tárgy a fontos, ami így a tulajdonunkba kerül, hanem az, hogy mi ezáltal a kívánt “energiához” juthatunk, a másik rovására, vagyis átvitt értelemben a másik megalázásával.

Mi ez, ha nem “rablás”, az energia rablása? – kérdezték, ezek a mágusoknak nevezett, ősi papjaink.

És ugyanakkor, ebben a mai társadalomban, ez még büszkeséggel is tölt el bennünket, mert mutatja “ERŐNKET és AGGRESSZIONKAT ” és úgy vesszük ezt, mint egy vadász-trófeát, amit büszkén még mutogatni is szabad...

Mindez annak ellenére történik így, hogy ez az előzőleg említett univerzális energia pedig mindannyiunk számára rendelkezésre áll. Azonban ezt mégsem tudja kihasználni az emberiség legnagyobb része, mert még nem elég érett arra, hogy magát ebbe az irányba megnyissa...
Mert ez egy tanulási folyamat, mondták a mágus-táltosaink, amelyen mindannyiunknak át kellene esni.
E tudatalatti, megnyitási próbálkozásaink közben pedig rájöhetnénk, hogy ez az energia valójában irányítható, mégpedig az emberi akarattal és érzelemmel, de csakis akkor, ha az ezt befolyásoló és motiváló erő a SZERETET.

A régi magyarok fehér mágiáján keresztül tudjuk, hogy a rácsodálkozás örömén, egy táj vagy egy virág szépségének csodálatán, a partnerünk utáni olthatatlan szeretet megannyi példáján keresztül kapcsolatba kerülhetünk ezzel az energiaforrással és ettől meg is kapjuk ezt az energiát, ezt a felfokozott örömteli érzést… Ezt az érzést, amit az eddigi életünkben egyszerűen BOLDOGSÁGNAK neveztünk és nem is gondoltunk arra a HATALMAS POZITÍV ENERGIÁRA, amit általa nyertünk.
Pedig ezáltal nem csak boldogságot, hanem valójában erőt és életenergiát is kapunk.

De azt is tudjuk, hogy a harag, a bosszú és a mérgelődés, mind-mind megannyi lehetőség a belső energiaszintünk csökkentésére.
Hiszen ez utóbbiakat nem a szeretet, hanem annak ellentéte, a gyűlölet motiválja.

Mindezek után, az igazi meglepetés mégis akkor ér bennünket, amikor először tudatosan, a szeretet okán, az eddigi szokásunkkal ellentétben, mégsem veszünk el többé erőszakkal, a hatalom eszközével a másiktól energiát. Mert ekkor lassan, de mégis váratlanul megtalál bennünket ez az egyetemes spirituális energia-forrás és direkt, szinte minden irányból sugározni kezdi felénk a kívánt és a számunkra szükséges pozitiv energiát.

Ez a „jó tett helyébe jót várj“ szabály, amit a mi magyar népmeséink már gyermekkorunktól belénk nevelnek !

Ez a felismerés valójában lelkünk egy tisztulási folyamata, mert ezáltal tudatosul bennünk eddigi önzöségünk...
Észrevesszük eddigi hibás életszemléletünket és ha elég erőnk van hozzá ezt megváltoztatni,
akkor - és csakis akkor – sikerül is magunkat megújítanunk.
Ha ezt a folyamatot sikerrel véghezvisszük, abban az esetben hirtelen értelmetlenné válik életünkben az eddig ránkszabott vagy ránkerőszakolt szerep.
Majd miután ez szeműnk láttára hullik szét darabjaira, hirtelen megízleljük a valódi szabadság érzését.

Ettől a pilanattól kezdve pedig életünk egy valódi értelmet és célt fog kapni, amit határozottan
érzünk belső tudatunkban is, mint SEJTÉST.

Majd ez a sejtés, vagyis “ráérzés“ lassan tudatosul bennünk és megértjük, hogy miért pont
abban a közösségben,
abban a családban és
abban az országban születtünk, ahol éppen vagyunk.
Az itt ránkszabott feladatok pedig többet nem fogják kiváltani bennünk a megszokott, mindent hátrahagyó menekülés ösztönét, hogy aztán mindent újrakezdhessünk, a bennünk lévő boldogtalanság kényszerével…
Ezután tudatosan, a legnagyobb természetességgel vállaljuk immár valódi szerepünket és az azzal járó feladatunkat, mert belátjuk, hogy CSAKIS IGY TUDUNK maradéktalanul boldogok lenni és csakis igy tudjuk ezt a felduzzasztott „energiacsomagot“, mint SZERETET továbbadni.

Csak mostantól lesz képes saját spiritualis egyéniségünk, a szükségleteinek megfelelően
fejlődni és kiteljesedni.

Godolataink, szavaink és tetteink észrevehetően megváltoznak, mert szorosan az így megnyitott energiaforrással lesznek összekapcsolva.
Az agyunkban forrongó gondolatok és problémák fárasztó zűrzavara, amelyek eddig, a külső világ ránkerőszakolt törvényei alapján kívánták érvényesülési vágyunkat szolgálni, most átadják helyüket a mindent elárasztó és mindent megnyugtató belső energiának.
Ez majd létrehozza és megjeleníti bennünk, a minőségében összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalat képviselő MEGÉRZÉST, vagyis intuiciót.
Mostantól kezdve önkéntelenül megtanulunk ezzel az új információs-forrással dolgozni és gazdálkodni.

És ezzel elértük azt a legmagasabb fokozatot, ahol végérvényesen elhagyjuk az eddigi szerepkörünkhöz tartozó, hatalomvágyat és a hatalom gyakorlását.


Ha az igy összegyűjtött pozitiv egyetemes energiát, az egyes élethelyzeteinkre összpontosítjuk, meglepve vesszük majd észre, hogy ezekkel az
intuitiv gondolatainkkal és megérzéseinkkel
sokkal gyorsabban kapjuk meg a választ a külső és belső problémáinkra, mint annak előtte.

Ennek eredményeként testünk és lelkünk egy tartósan magasabb hullámrezgésű állapotra áll át, amit mi a mindennapi szóhasználatban, SIKER néven ismerünk.

De nehogy azt higyjük, hogy ezzel a lépéssel már befejezödött a lelki életünk fejlődése.

A mágusi tanítás és bölcselet itt nem állt meg.
Mert ezen a fejlődési fokon az eredmény még passziv, egyedi, talán úgy is mondhatnánk elszigetelt, mert nem terjed át a környezetére.
Az ezután következő lépés az, ami azonban bennünket, magyarul gondolkodókat megkülönböztet a tőlünk idegen, más gondolkodásúaktól.
Ez az, amit a különböző, körülöttünk élő népek, sokszor értetlenséggel fogadnak.
És azt hiszem éppen ez az ismeret az, amit mi itt a Kárpát-medencében feladatul kaptunk, átadni a környezetünkben élő más nyelvű és máshogy gondolkozó népeknek.

Ez a mi küldetésünk…

De ami a legfontosabb, hogy ez az a gondolat, amely a legletisztultabb formájában éppen
Jézus tanításában található meg és amit a magyartól idegen népek ugyan megpróbálnak megérteni, de segítség nélkül, valójában magukévá tenni képtelenek...

Mert Jézus is egész életében a SZERETET-ről prédikált és az önzetlenséget tanította, mint azt a későbbi mágusaink is tették.
Az előzőek alapján természetes, hogy őt is varázslónak, más szóval mágusnak nevezték a zsidók, az Újtestamentum tanusága szerint…
Jézus, mint tudjuk, tudott istenfiúi hatalmánál fogva halottakat feltámasztani, kenyeret szaporítani, a kánaáni mennyegzőn bort átváltoztatni, és végül az apostolok szemeláttára a levegőbe emelkedve a mennybe szállni...
Ugyanúgy mint a mágusok, csak sokkal tökéletesebben…

Gondoljunk csak vissza a Simon-mágusnál leírtakra.
A párhuzam egyértelmű.
Mindenki előtt tehát világos kell hogy legyen, hogy itt, akkoriban, az azonos fizikai törvényeket, azonos módon, egy azonos tudás alapján lépték át…

Jézust ezért a hatalmáért keresztrefeszítették,
Simon-mágust megölték és
a magyar mágusok tömegét, akik az utolsók voltak, akik ezt a tudást még alkalmazták, a máglyára küldték.
Döbbenetes tettek voltak ezek akkoriban, a szeretet tanítása ellen…

Mert mit is mond ez a tanítás nekünk, továbblépve a szeretet irányította lelki fejlődésünk útján?

Azt, hogy a személyes sikerünk egy azonos idejű társadalmi sikertől és fejlődéstől teljességgel elválaszthatatlan…Olyan ez mint a virág, amely szorosan az őt tápláló virágföldjétől függ.
Ez szerintem a legfontosabb gondolata ennek a “magyar fehér-mágiának” nevezhető életfilozófiának.
Mert így mostantól, ezen magyar lélekeszme alapján, az elért sikerünket meg kell osztani és annak módszertanát pedig meg kell ismertetni embertársainkkal, vagyis a társadalom többi tagjával és más népekkel is.

És itt találkozunk, az előttünk álló egyik legnagyobb nehézséggel.

A ”magyar szellem”-től valójában nem lenne idegen ez a lépés, mert még a legvadabb és legönzőbb társadalmi szerepbe kényszerített magyar is érzi - ha máshol nem, akkor lelke legmélyén - ezt a bizonyos pozitiv fejlődési késztetést.
De nem igy áll a helyzet a bennünket körülvevő, másgondolkodású és nyelvű, indoeurópai népekkel.
Az évezredes társadalmi berendezkedésük és a nyelvük felépítéséből következő gondolkodási rendszerük révén, ezek a népek görcsösen mindent birtokolni és mindenkit maguk alá vetni kívánnak(4)...
Mivel tudjuk, hogy a nyelv az, ami meghatározza a gondolkodás mikéntjét (5), ezért a miránk magyarokra jellemző “mellérendelő” nyelvtani és gondolkodású életszemlélet, őnáluk a nyelvtani “alárendelő” típus révén, valóban az „alárendelés“ kényszerét fokozza, ami így természetesen a társadalmi életük felépítését is meg fogja határozni.

Itt tehát, ezeknél a népeknél egy lassabb fejlődéssel és átállással kell számolnunk, mint a magyari népeknél.

Talán először valóban, a fönt említett, megnemértéssel fogunk találkozni a részükről, de mivel itt egy általános törvényszerüségről van szó, így ez a “szeretet-törvény” végeredményben minden népre és nemzetre egyaránt érvényes kell hogy legyen.
A mi esetünkben, úgy is mondhatnánk, csak a kiválasztottak szerencséjének mondható, hogy lelki alapállásunk és nyelvünk szerkezetének köszönhetően, nálunk a változás szükségességének egy gyorsabb felismerése válik lehetővé.

Viszont ez a nyelvünkből és gondolkodásunkból adódó “privilégium”, ugyanakkor egy nehéz feladatra is kötelez bennünket.
Mivel nekünk már ezen a fejlődési fokon természetes, hogy a többi embertársunkkal harmóniában kell élnünk, így célunk kell hogy legyen, ezeket a személyeket is a mi belső harmoniánkkal megismertetni és így az ő külső “hatalmi harcukból”származó energiájukat, a mi belső nyugodtabb és magasabb szintü energiánkkal kell összehangolnunk (szinkronizálnunk).
Igy e társunk belső “felpörgését” lelassítjuk és megnyugtatjuk, miáltal ő így maga magától önkéntelenül fogja megkérdöjelezni azt a “szerepkört”, amelyet eddigi életében, a hatalom, a társadalmi aggresszió érdekében a saját “előrejutásához” használt…

Tudatosan pozitiv energiát adunk igy ezeknek az embereknek, amely tény embertársainkat váratlanul fogja érni, mert meglepetten tapasztalják, hogy nem a hatalom és az aggresszió, eddig jól bevált módszerével jutnak energiájukhoz (vagyis sikerükhöz), hanem azt szabadon, éspedig a mi szabad elhatározásunkból kapják - tőlünk.
A ráismerés döbbenetével fogják igy ennek személyes megnyugtató hatását tapasztalni és ezáltal kényszerülnek e módszer sokkal eredményesebb mivoltát is elismerni...

Ez a tény, ezek után nem csak elgondolkoztatja, hanem bizonytalanná is teszi őket, az eddig jellemző társadalmi érintkezésük formáit illetően. Ennek következtében lassan elveszti szerepét életükben a “hatalomvágy” és az “agresszió”, majd így ők is rálépnek akaratlanul a mi általunk már kipróbált új kapcsolatfelvétel útjára .

Így egy merőben új társadalom fog létrejönni, ahol többet nem a hatalmuk révén próbálják
egyesek - különösen azok akik agresszióra trenírozták magukat - a személyes céljukat elérni, hanem mindenki képes lesz a társadalom tagjai által kisugárzott és önzetlenül továbbadott pozitiv energia , más szóval a segítség és a SZERETET révén, egyéni sikert elérni.

Ez a siker azonban, ettől kezdve nem csak az egyes személyekre fog korlátozódni, hanem magát az egész emberi társadalmat fogja érinteni.
Igy létrejön egy erőszak és negativ mellékhatások nélküli emberi közösség, amely ugyanakkor önmagát, tagjain keresztül, intuitiv módon fejleszti.

Minden egyéni siker, egyben a társadalom sikere is lesz és ugyanígy fordítva a társadalom fejlődése és annak sikere, minden egyes tagjának kivétel nélkül képes lesz az egyéni siker élményét is biztosítani.

Ez a társadalom tehát többet nem a gazdasági és anyagi sikerre fog koncentrálni - ami mint fogalom amúgy is alapjaiban idegen, úgy a természettől, mint a mi belső “egyetemes energiánktól” is - hanem legfontosabb céljának a megelégedettséget és a SZERETETET fogja tartani, ami így egyben az a HARMÓNIA lesz, ami minket embereket a külső természettel egyedül és eredményesen összeköthet….

Így és csakis így érhető el, hogy a Teilhard de Chardin által felismert “isteni evolúció” vagyis a természet minden területén tapassztalható célirányos materiális és spirituális fejlődés, végül is a saját öntörvénye alapján, egy egyenesirányú és mindig magasabb szintű fejlődési fokozatra emelje a létezés és a létezők összességét.

…És ezen evolúcio legfontosabb céljává a HARMONIA kell hogy váljon.

Ez az eddig leírt folyamat, valójában egy olyan BÖLCSESSÉG, amelyet a mágusok népe, a mai magyarok elődei, hoztak ezer évvel ezelőtt ide a Kárpát-medencébe.
Ez egy valódi követség volt, amikor is egy ÜZENETET kívántak átadni a többi európai népnek.
Ez az üzenet, melyet ezek a mágus-papok átadni kívántak, az örökségük volt, azokból az egykori ősi és szakrális magaskultúrákból, ahol még a magyarok ősei, szellemileg szabadon és egy másik világrend szabályai szerint éltek…….. Hiszen csakis így lehettek képesek azokat a magaskultúrákat felépíteni, amelyeket az utókor még ma is értetlenül csodál…. Ez volt az emberiség egykori „aranykora“, amiről kivétel nélkül minden nép mondája regél és amelyet minden nép visszavár….

Ennek az egykor letünt “aranykornak” a visszaszerzése és újrateremtése volt a célja mágusaink üzenetének és tanításának….
…de ezt az üzenetet, ezt a küldetést, a IX – X. században, még nem értette meg az akkori európai “civilizáció”, amit ezért nem is tudott alkalmazni és azt így nem is tudta az emberek javára fordítani…
Papjainkat ugyan kiirtották, a mágus-rendet megszüntették, de mégis, mint ezek az itt leírtak is mutatják, magát az örökséget és az üzenetet nem lehetett megsemmisíteni.

A szellemi és anyagi evolúció nem választható el egymástól.
A HARMÓNIA nélküli anyagi, technikai evolúció, csak e fejlődés torz változata lehet…

Itt értelemszerűen arra a technikai fejlődésre kell gondolnunk, amely ugyan az embert kellene hogy szolgálja, de
puszta jelenlétével elemberteleníti a társadalmat,
annak tagjait gépek kiszolgálójává degradálja ,
melléktermékeivel megoldhatatlan környezetszennyeződést okoz,
társadalmi elidegenedése réven pedig - már puszta jelenlétével is - felbontja az emberi közösség alapbázisát a családot,
és végül, a hamis mércék alapján felállitott életszinvonala megtartása érdekében, megengedi emberek millióinak halálát, pontosabban legyilkolását az anyaméhben…

Mindezen folyamatok eltávolítják egymástól a társadalom tagjait. A vélt boldogság köntöse alatt a legkeserűbb boldogtalansághoz vezetnek, ami egyben a HARMÓNIA teljes hiányát jelenti.
Ezért van szükség, a HALAK világperiódusát felváltó VÍZÖNTŐ korszakába lépve, egy új eszmére, amelynek ez a magyari lélek által megformált, modern szakrális társadalom az alappillére.

A fentiek alapján világosan látható, hogy ez népünk misztikus feladata, amit én
“ a magyarok elhivatottságának” nevezek.
Itt most igazán nem a patetikus hangot kívánom felerősíteni, de az egyszerűen tény kérdés, hogy
ezt a lelki beállítottságot megtartani,
elődeink üzenetét és a fenti eszmét ápolni, valamint
a kapott tudást, ha szükséges, másoknak továbbadni, ez a feladata minden magát magyarnak nevező embernek.

E fentieket tagadni, egy személyes kötelesség alóli kibújást és a természet alapfolyamataival való szembenállást jelenti.
Mindenki aki ezt teszi, bukásra van kárhoztatva!
Ez szentesíti meglétünket Európa közepén, és ez a tény magyarázza népünk több évezredes fennmaradását a történelem viszonttagságai ellenére.
A történelem és a világ folyamata logikus és akármilyen hihetetlen is, ebből a logikából következik, hogy a világnak szüksége van ránk!”


Dr.T.Túri Gábor
Németország
2013.febr.28. (Jégbontó hava)

Válasz